Az esőben és szélben táncoló három nőalak arra emlékeztet bennünket, hogy az ünneplésnek soha nem kell külső tényezőktől függnie. Nem kell hozzá ünnepnap vagy valamilyen hivatalos alkalom, és még csak azt sem kell megvárnunk, amíg a nap kisüt és a felhők elvonulnak. A valódi ünneplés abból az örömből születik, amit először mélyen önmagadban élsz át, és aztán mintegy túlcsordulva kibuggyan belőled dalként, táncként, nevetésként, és igen, akár még a hála könnyeiként is.
Amikor ezt a kártyát húzod, az arra utal, hogy most egyre inkább észreveszed magad körül a sok lehetőséget, mely mind ünneplésre ad okot, és hogy ünneplésed másokat is megfertőz. Ne bajlódj házibulik megszervezésével - csak engedd ki a hajad, dobd le a cipődet és kezd el itt, most a tócsákban táncikálni. Egyfolytában folyik a buli körülötted mindenütt!

"Az élet egy pillanat, amit ünnepelni és élvezni kell. Tedd mulatsággá, ünnepeld, és akkor beléphetsz az igazi templomba. A templom nem a lógó orrúaknak való; soha nem is volt az. Figyeld meg az életet: látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? Ugye nem?
Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol... Mégpedig azért tévedt el, mert rendkívül bölcsnek és okosnak hiszi magát. A te betegséged az okosságod. Ne légy olyan bölcs. Mindig tudd, hogy hol a határ, ne ess végletekbe. Ha egy kicsit bolond vagy és egy kicsit bölcs, az jó - mert e kettő megfelelő arányú kombinációjából lesz a buddha..."

Osho

vissza