61. Nyugat

Nőies - Ősz - Felnőtt - Föld

 

Nyugat vagyok. Alkonyat vagyok. Szürkület vagyok. A nap legerőteljesebb ideje vagyok, a világegyetem összeroppanása, én vagyok a világok közötti űr. A fekete szín vagyok; én vagyok az, ahol a nap meghal. Itt kezdődnek a dolgok, és itt is érnek véget. Ez a halál és az újjászületés. Hallgass a megérzéseidre, hallgass a mindannyiunkban élő asszonyra, érezd meg az érzéseidet. Ez a szent álmok helye, a pszichikus erő helye. Önmagadban teszel utazást, s keresed a belső látást és betekintést, melynek igazán nagy az öngyógyító ereje. Ne félj az átalakulástól: a változásban biztonság van. Megöregedtem, felnőtt vagyok. A mozgás vagyok, a tánc vagyok, a mozdulat vagyok.