Ibisz Tarot

Az Íbisz Tarot nem új találmány, hanem egy 1901-ben megjelent tarot-kártya felújított és továbbfejlesztett változata. A kártya eredetileg a Comte C. de Saint-Germain álnév alatt író Edgar de Valcourt-Vermont Gyakorlati asztrológia című könyvében jelent meg, az író számos más, többek között asztrológiáról, hipnózisról és tenyérjóslásról írott műve mellett.
A Tarot-nak ezt a fajtáját már a XIX. század vége felé is használták, H. P. Blavatsky korában, a Teozófiai Társaság belső körében.
A könyvtől független, önálló kártyacsomagként először 1980-ban adták ki. Az eredetileg meglehetősen szegényes külső nem kedvezett a kártya elterjedésének, ennél fogva ez a mély szimbólumokat hordozó tarot-fajta szinte teljesen ismeretlen maradt.

Az egyiptomi gázlómadár, az íbisz Thot istenség legfontosabb szimbóluma. A "Háromszorosan Nagy", azaz Hermész Triszmegisztosz, ahogyan később a görögök nevezték, az isteni írómester, aki matematikára, tudományokra, írásra és beszédre tanította a predinasztikus kor embereit. A mágikus hieroglifák mestereként ő jegyezte fel a "szív megmérettetésének" eredményét a Holtak Ítélőszékénél. Ebben a feladatkörben ő a Sors Könyvének, a múlt, a jelen és a jövő valamennyi eseményét magában foglaló, láthatatlan kozmikus krónikának a szerzője.

Az egyiptomi Thot istent tekintik a Tarot patrónusának. Ezért jelenik meg íbisz alakjában a Mágus kocka alakú oltárán.

Ennek a Tarot-nak fontos alkotóeleme a felhasznált színek szimbolikája, amely a Gyakorlati asztrológia című könyv szerint asztrológiai analógiáiból fakad. Ezek az analógiák a héber Kabbala kozmogóniájában, a Széfer Jecirában gyökereznek. Ugyanilyen szoros kapcsolatban áll a kártya a betűkkel és a számok értékével is, különösen ami a héber titkos tanokat: a 22 betűt és a tíz szefirát illeti.

Joseph Machynka 1957. december 20-án született a Bécs melletti Bad Vöslauban. Wolfgang Hutter professzornál tanult festészetet az alkalmazott művészetek főiskoláján. 1984-ben diplomázott, s jegyezte el magát végleg a művészettel. Azóta dolgozik festőművészként, s jelenik meg képeivel számos egyéni és közös kiállításon. Emellett az "Új Akropolisz" Nemzetközi Szervezetének keretein belül illusztrált olyan könyveket, mint a Naturgeister és az Ankor der Jünger. Első tarot-kártyája, az Eklektikus Tarot 1984-ben jelent meg Bécsben, a Piatniknál.
Már kora ifjúságában is foglalkoztatta őt a filozófia és a misztika, s korán állandó kísérőtársává vált a Tarot, mind klasszikus, mind modernebb formáiban. Naturalisztikus-szimbolikus képeivel a művész a természet szépségén és harmóniáján alapuló szellemi törvényszerűségekből fakadó etikus világnézet közvetítésére törekszik. Képeinek filozófiai távlatai főként a Tarot szeretetteljes részletességgel kidolgoz ott szimbolikus képi világában mutatkoznak meg.

Ajánlom a Háromszorosan Nagy Írómesternek

Kiadja: Bioenergetic Kft.