|
Edward Bach 1886. szeptember 24-én született a
Birmingham melletti Moseleyben. Orvostudományi tanulmányait húsz évesen kezdte. Ezután
egy londoni kórházban helyezkedett el baleseti sebészként, majd a bakteriológiai és
immunológiai osztályon asszisztensként dolgozott.
1917 júliusában szervezete összeomlott. Rosszindulatú
tumort távolítottak el a lépéből. Saját kijelentései alapján következtethetünk arra, hogy
ekkor már hosszabb ideje boldogtalanul, nehézségek közepette élt, és később
betegségét is e mélyen benne dolgozó erőknek tulajdonította. A műtét
után az orvosok csupán három hónapot adtak neki. E három hónapból tizenkilenc termékeny esztendő
lett.
Gyógyulása után élete fő
hajtóerejévé a .valódi gyógyítás.
keresése vált. 1922-től
1928-ig a Londoni Homeopátiás Kórházban dolgozott. A
megbetegedéseknél fokozott figyelemmel kísérte a pszichikus komponenseket, ami bizonyos lelki
személyiségtípusok és az emberi természet reakciómódozatainak intuitív felismeréséhez vezetett.
Orvosi karrierje csúcsán visszavonult, hogy teljesen a
különféle személyiségtípusok tanulmányozásának és a specifikusan gyógyító növények
felkutatásának szentelje magát.
Asszisztensnőjével az úgynevezett "tizenkét gyógyító" közül felkutatják és feldolgozzák az első
kilenc virágot, majd felfedezi a
sorozat három hiányzó gyógyírját is. Bach egyre érzékenyebbé, fogékonyabbá válik, ami további
virágok felkutatására ösztönzi. Negatív lelki kedélyállapotokat él át, és ilyenkor talál rá a
mindenkor megfelelő
növényre. Az eszencia feldolgozása és bevétele után a beteges szimptómák
néhány órán belül eltűnnek.
1936-ban befejezettnek tekintette művét,
rendszerét lezárta. A teljes rendszer 38 virágot foglal magában.
Edward Bach 1936. november 27-én szívelégtelenség következtében halt
meg álmában.
|
